Erre azonban részletszabályokat nem állapít meg a jogszabály, azt sem határozza meg, hogy melyik állami szervtől kell igényelni, ezért ez a kártalanítás és táppénz-kiegészítés a gyakorlatban nem elérhető" – hangsúlyozza a jogász. A probléma sokakat érint, a TASZ jogsegélyszolgálatára folyamatosan érkeznek az ezzel kapcsolatos megkeresések. "Szervezetünk most ebben az ügyben mind hatósági eljárásokkal, mind bírósági úton próbálja felderíteni, hogy milyen módon lehet ehhez hozzájutni" – teszi hozzá. Képünk illusztráció © MTI / Vasvári Tamás Azt, hogy egy bejelentett eset elfogadható-e foglalkozási megbetegedésnek, vagy sem, az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el egyedileg. Vagyis a gyakorlatban nem fogadják el automatikusan foglalkozási megbetegedésként, ha valaki a munkahelyén fertőződik meg. Korábban az Emmi például bejelentette, hogy teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződő pedagógusoknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete viszont jelezte, "nem jellemző, hogy a gyakorlatban a munkavállalók tudják érvényesíteni ezt az opciót – még akkor sem, ha a fertőzésnek olyan mértékben kitett helyeken dolgoznak, mint egy kórház vagy egy oktatási intézmény".
Ez azt jelenti, hogy 200 ezer forintos jövedelemnél, 8-as kód esetén, ha a pótlékátalányt nem, csak az alapbért vesszük, 140 ezer forint marad a munkavállalónál, függetlenül attól, hogy az otthonában vagy kórházban gyógyul-e. A különbség tehát – kódtól függően – akár 40 ezer forint is lehet. A KSH átlagfizetése és 7-es kód esetén 180 ezer 120, vagy 150 ezer 100 forint jár táppénzként, míg 8-as kódnál 210 ezer 140 forint. Az átlagosnál magasabb, havi nettó 400 ezer forintos fizetést alapul véve pedig 240 ezer vagy 200 ezer, szemben a 8-as kóddal számolt 280 ezerrel. © MTI / EPA / EFE / Sebastiao Moreira Elméletben van támogatás, a gyakorlatban nincs "A bizonytalan gyakorlat miatt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) állásfoglalását kértük a különböző kódokhoz fűződő következményekről" – árulja el Takács Ádám. Az az NNK azóta állásfoglalásban tisztázta, hogy 7-es kóddal az kerülhet táppénzre, akire a járványügyi hatóság határozatban rendel el járványügyi intézkedést. "Ilyen lehetséges akkor is, ha az illető nem beteg, hanem pusztán kontaktszemély" – teszi hozzá a jogász.
Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25. ) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. Mennyi táppénz jár? A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a "karantén" esetén is; vagyis a táppénz: 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal, 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal. Megjegyzendő még, hogy "7"-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor.
iheartkitties.com, 2024