Ha bejelentették és nem térült meg a követelés vagy egy része, akkor a meg nem térült összeg behajthatatlannak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. ) előírása alapján. Ekkor a korábban értékvesztésként elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. ) előírása szerint csökkenthető az adóalap. Az értékvesztésként el nem számolt összegből meg nem térült részt el kellett számolni az Szt. szerint hitelezési veszteségként, mivel a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni. A tao szerint a behajthatatlan követelés címen elszámolt hitelezési veszteséggel csak akkor kell növelni az adóalapot, ha a behajthatatlanná válás jogcíme – bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, vagy – elévült követelés. Ekkor ugyanis az elszámolt ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak. Ezt azonban nem lehet 2018-ban elszámolni, hanem ellenőrizni kell annak az adóévnek a beszámolóját, amelyben az adós cég felszámolása befejeződött.
Elengedett követelés esetei - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás Elengedett követelés esetei Akkor jelentkezik a vállalkozás életében elengedett követelés, ha a cég saját döntése vagy egy kétoldalú megállapodás alapján elengedi jogos követelését. A követeléseket addig kell, hogy tartalmazza a könyvelés, amíg azokat nem rendezték. A követelések rendezése történhet úgy, hogy kifizetik azokat, vagy amennyiben nem lehet behajtani, leírják. A rendezésnek az is egy módja, ha elengedik a követelést. Van úgy, hogy jobb lemondani a követelésről Az elengedett követelést meg kell különböztetni a behajthatatlan követeléstől. Behajthatatlan akkor lesz a követelés, ha a vállalkozás minden jogszerű lépése ellenére nem fog befolyni a pénz hozzá. Elengedni egy követelést viszont nem csak azért lehet, mert annak bizonytalan a befolyása, hanem állhat mögötte egyéb gazdasági érdek is. Gyakran találkozni a jelenséggel kapcsolt vállalkozások között. Egymástól független vállalkozások között akkor találkozhatunk például kényszerből elengedett követeléssel, ha feltételezhető, hogy a nehéz helyzetbe került adós így legalább a tartozás egy részét-az el nem engedett részt- rendezni tudja majd.
Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el aktuális Adatkezelési tájékoztatónkat, amelyben a cookie-ra vonatkozóan is részletes információkat olvashat. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerinti cookie-kezeléshez hozzájárul. Elfogadom Egy vállalkozás az ügyfeleivel szemben fennálló követelését kívánja elengedni, amely során a következő adó, egészségügyi hozzájárulás és illetékfizetés szabályokra kell figyelemmel lenni. Amennyiben magánszemélynek engedik el a fennálló követelést, akkor a magánszemély bevételhez jut az Szja törvény 4. § (2) bekezdése szerint. A bevétel jogcímének meghatározásakor a magánszemély és a bevételt juttató személy között fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Ha a magánszemély és a társaság között nem áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszony, akkor az elengedett összeg a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül, melyre tekintett a magánszemélyt szja fizetési kötelezettség a gazdálkodó szervezetet pedig egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.
A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában és az ennek részeként elkészülő értékelési szabályzatban kell rögzíteni. A behajthatatlanság bizonyítása azért is fontos, mert ha a behajthatatlanság tényét és mértékét megbízható módon nem lehet dokumentálni, akkor a nyilvántartott követelés és az abból várhatóan megtérülő rész különbözetének összegét értékvesztésként kell elszámolni. Megfelelően dokumentálni kell a behajtásra tett lépéseket, mindenképpen tudni kell igazolni, hogy a követelést az elvárható gondossággal próbálta behajtani a gazdálkodó a rendelkezésre álló jogi eszközökkel. Fontos, hogy a követelések behajtására alakult behajtó cégek nyilatkozata nem elegendő a követelések behajthatatlanná történő minősítéséhez, viszont ha a bírósági végrehajtó nyilatkozik arról, hogy az adós nem lelhető fel, akkor az már elfogadható hitelt érdemlő bizonyításnak. A behajthatatlan követelés leírt értéke egyéb ráfordítás lesz (az elengedett követelés ezzel szemben rendkívüli ráfordítás).
075 K: 315 Vevők értékvesztése 3. 075 Bízom benne, hogy ezzel a feladattal segítettem megérteni e témakört. Ha hasznosnak találtad a feladatot, akkor mutasd meg ismerőseidnek is.
Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák: követelés összege devizában, a teljesítéskori választott árfolyam, értékvesztések összege devizában, annak árfolyama, visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama, mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban. A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai: számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla), számlát helyettesítő okmány, bírósági, adóhatósági határozat, jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb. ) A vevők főkünyvi elszámolása: Belföldi vevők Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény) T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg), T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA), Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték), T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés), Engedménynél készletmozgás nem történik!
törvény (Eva tv. ) 6. Ha az elengedett összeg a tízezer forintot nem haladja meg, akkor ügyfél mentesül az illeték megfizetése alól. Ha azonban az elengedett összeg meghaladja a tízezer forintot, akkor az egyéni vállalkozót terheli az illeték. A bejelentési kötelezettség – az első pontban rögzítettek szerint – minden esetben terheli az egyéni vállalkozókat is, bármilyek adózási módot alkalmazzák. A társaság az egyéni vállalkozók számára elengedett követelést rendkívüli ráfordításként elszámolja el, mely összeg növeli a társasági adó alapját. Elérhetőségeink Átalánydíjas adótanácsadói szerződéssel rendelkező Partnereink az alábbi telefonszámokon kérdezhetnek Vállalkozási szervek részére: 06-1 237-9822/ éves azonosító kód Költségvetési szervek részére: 06-1 237-9832/ éves azonosító kód Írásbeli kérdéseket a címre várjuk! Havi adózási események 2022. április H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A külföldi pénzértékre szóló követelés forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
iheartkitties.com, 2024