Isaac Newton, angol fizikus nevéhez fűződik a többek között a binomiális tétel, a differenciál- és integrálszámítás alapjai és a fénnyel és a gravitációval kapcsolatos alapgondolatok. Azzal vált a fizika egyik legjelentősebb alakjává, hogy az őt megelőző fizikusok gondolatait rendszerbe foglalta, kiegészítette, és általánossá tette. "A természetfilozófia matematikai alapelvei" című művében Newton először a tömeg, a lendület, a tehetetlenség fogalmát definiálta, majd ezt a gondolatsort a mozgás alaptörvényeinek megfogalmazásával folytatta. Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség a testek legfontosabb, elidegeníthetetlenebb tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. 'Egy test mindaddig megőrzi nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy másik test ennek megváltoztatására rá nem kényszeríti. 'A tehetetlenség mértéke a tömeg. Jele: m, mértékegysége: kg. Két test kölcsönhatása közben létrejött sebességváltozás fordítottan arányos a testek tömegével: m2=(m1*v1)/v2 Newton II.
törvénye – a dinamika alaptörvénye Az azonos mozgó testeknek is lehet eltérő a mozgásállapota. A testek mozgásállapotát dinamikai szempontból jellemző mennyiséget lendületnek, impulzusnak nevezzük. Bármely két test mechanikai kölcsönhatása során bekövetkező sebességváltozások fordítottan arányosak a test tömegével. Tehát tömegük és sebesség változásuk szorzata egyenlő. m1*v1=m2*v2. Az m*v szorzat az m tömegű és v sebességű test mozgás állapotát jellemzi dinamikai szempontból, ezt a szorzatut nevezzük lendületnek. Jele: I, mértékegysége: kg*m/s. A lendület vektormennyiség, iránya mindig megegyezik a pillanatnyi sebesség irányával, tehát a test mozgásának mindenkori irányával. Azt az anyagi rendszert, amiben a testekre nem hat a környezetük, zárt rendszernek tekintjük. Zárt rendszert alkotó testek állapotváltozásánál, csak a rendszerbeli testek egymásra gyakorolt hatását kell figyelni. A megmaradási tételek csak zárt rendszerekre alkalmazhatóak. Ilyen a lendületmegmaradás törvénye is: zárt rendszert alkotó testek lendületváltozásának összege nulla, tehát a zárt rendszer lendülete állandó.
1. Mit nevezünk erőhatásnak? A test mozgásállapotának változása mindig egy másik test hatására következik be. Ennek a másik testnek a hatását erőhatásnak nevezzük, és egyszerűen azt mondjuk a testre erő hat. Az erő tehát más testektől ered, és tőlük függetlenül nem létezik. Erőhatás – egy test hatása a másik testre. Az erő a testek kölcsönhatásának mértéke. Jele: F Mértékegysége: N (newton) 3. Nagyobb és kisebb mértékegységek: kilonewton: 1 kN = 1 000 N meganewton 1 MN = 1 000 000 N millinewton 1 mN = 0, 001 N 2. Az erőt irányított szakasszal ábrázoljuk. Minden erőnek van: – nagysága (intenzitása) – a szakasz hosszával fejezzük ki – irányvonala – az az egyenes amely mentén az erő kifejti a hatását – iránya – megegyezik az erőhatás irányával – támadáspontja – az a pont ahol a testet az erőhatás éri Azokat a mennyiségeket, amelyeknek nagyságán kívül iránya is van, vektormennyiségeknek, röviden vektoroknak nevezzük. Az erő vektormennyiség. 3. Ismertebb erőtípusok: – rugalmassági erő – súrlódási erő – közegellenállási erő – gravitációs erő – elektromos erő – mágneses erő
A két test kölcsönhatásánál fellépő egyik erőt, erőnek a másikat ellenerőnek nevezzük. 'Két test esetén ugyanabban a kölcsönhatásban fellépő két erő egyenlő nagyságú, közös hatásvonalú, ellentétes irányú, egyik az egyik testre, a másik a másik testre hat. ' Egy testet egyszerre több erőhatás is érheti, ezek az erőhatások helyettesíthetőek egy darab erővel amelynek ugyanaz a következménye. Ezt az erőt eredő erőnek nevezzük. Erők fajtái: G, S(t), S, F(r) Erőtörvények: F = μ * F(ny) G = m*g F(r) = -D * ∆l F(g) = γ* m(1)*m(2) / r^2
Az erő mértékegysége Az erő mértékegysége a newton, vagyis: N. Isaac Newton, angol fizikus és matematikus tiszteletére nevezték el. Newtonnak több, a fizika alapjait jelentő felismerése volt. Newton legfőbb műve Newton legfőbb műve a "Természetfilozófia matematikai alapelvei" egy átfogó munka, melyben fizikai törvényszerűségeket írt le. A testek mozgását, az erőhatásokat, a bolygók közti tömegvonzást és más, alapvető fizikai jelenségeket, tulajdonságokat, törvényszerűségeket mutat be. Az emberiség egyik legnagyobb fizikusa és matematikusa. Törvényei a fizika alapját jelentik. Isaac Newton A rugós erőmérő működése Az erő mérésére az egyik hasznos eszköz a rugós erőmérő. Ez gyakorlatilag egy felül rögzített rugót jelent, melynek végén egy kampó van. A rugó mellett newtonban megadva az erő mértéke. Ha erre a kampóra valamilyen testet akasztunk, az erőmérővel meg tudjuk mérni a test súlyát, vagyis azt, hogy a test mekkora erővel húzza le a rugót. Ha a kezünkkel húzzuk le a rugót, az általunk kifejtett izomerőt mérhetjük meg.
1/3 nagylzs válasza: A súlyerő az egy mechanikai erő. Tehát a mértékegysége megegyezik a mechanikai erő mértékegységével, ami Newton. A kiszámításának képlete: tömeg szorozva gravitációs gyorsulással. Ha a tömeg "m", a gravitációs gyorsulás "g" és az súlyerő "Fg" akkor: Fg = m*g A földön a gravitációs gyorsulás KÖRÜLBELÜL 9. 81 m/s^2. A dinamika alaptörvénye az más néven Newton második törvénye. Nem gépelem be mert mások már megtették: [link] 2012. szept. 9. 13:31 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Az erő mértékegysége a newton. A súly az az erő, amivel egy adott test a felfüggesztését húzza illetve az alátámasztását nyomja. Képlet nincs rá, ez egy kényszererő, amit a dinamika alaptörvénye alapján határozhatunk meg. A dinamika alaptörvénye Newton második törvénye. Eszerint egy m tömegű tömegpontra m*a = F erő hat, ahol a a tömegpont gyorsulása, F-et pedig a tömegpont helye, sebessége és az idő meghatározza. Két tömegpont között ható gravitációs erő nagysága G = k*m1*m2/r^2 ahol r a távolságuk, m1, m2 a tömegük és k egy univerzális konstans.
1 C = 1 A� s Az elektromos t�lt�s m�rt�kegys�gek�nt haszn�lhat� nem SI egys�g: amper�ra (Ah) 1 Ah = 3600 A� s Az anyagmennyis�g�koncentr�ci� m�rt�kegys�ge a mol per k�bm�ter (mol/m 3 vagy mol� m-3). A mol per k�bm�ter olyan homog�n elegy egy �sszetev�j�nek anyagmennyis�g�koncentr�ci�ja, amelynek 1 m 3 -�ben az �sszetev� anyag mennyis�ge 1 mol. Aj�nlott decim�lis t�bbsz�r�se kmol/m 3. Megengedett decim�lis t�bbsz�r�sei mol/dm 3, mol/cm 3. Az anyagmennyis�g�koncentr�ci� m�rt�kegys�gek�nt haszn�lhat� nem SI egys�g mol/l, mol/ml, kmol/l. 1 mol/l = 10 3 mol/m 3 1 mol/ml = 10 6 mol/m 3 = 1 kmol/l. Ezt a koncentr�ci�t molarit�snak is nevezik. Az anyagmennyis�g�koncentr�ci� n�v helyett olyan esetekben, amikor ez f�lre�rt�st nem okozhat, a koncentr�ci� n�v is haszn�lhat�. A molalit�s m�rt�kegys�ge a mol per kilogramm old�szer (mol/kg). A mol per kilogramm egy olyan oldat �sszetev�j�nek a molalit�sa, amelynek 1 kg t�meg� old�szer�ben az �sszetev� anyagmennyis�ge 1 mol. Aj�nlott decim�lis t�bbsz�r�sei: kmol/kg, mol/g.
iheartkitties.com, 2024