Március 11-én befejezte a James Webb űrtávcső (JWST) egyik kulcsfontosságú tükörbeállítását – írja a ScienceAlert. Problémát nem észleltek, ha minden a tervek szerint halad, az űreszköz néhány hónap múlva megkezdheti tudományos megfigyeléseit. A JWST-t hosszú késés után tavaly év végén bocsátották fel. Thomas Zurbuchen, a NASA munkatársa szerint több mint 20 évvel ezelőtt a Webb csapata a legerősebb űrtávcső létrehozását tűzte ki célul. Immár bebizonyosodott, hogy a tervezés megfelel az elvárásoknak. Hogy bemutassák a JWST képességeit, az űrtávcsővel a TYC 4212-1079-1 jelű csillagot örökítették meg. A fényes objektum megközelítőleg 2 ezer fényévre fekszik, és remek célpontnak ígérkezett. A felvétel elkészítéséhez vörös szűrőt használtak. Bár az űrteleszkóp a csillagra fókuszált, a szerkezet annyira érzékeny, hogy a képen a háttérben lévő csillagok és galaxisok is jól láthatóak. Ritva Keski-Kuha, a NASA Goddard Űrközpont szakértője szerint az eredmények az elvárásokat is felülmúlják. NASA/STScI Noha szegmentált tükrű teleszkópokat építettek már földi használatra, a James Webb az első űrtávcső, amely ilyen berendezéssel bír.
Az űrteleszkóp főleg a bolygónk légköre által nagyrészt elnyelt, ezért földi teleszkópokkal nehezen megfigyelhető infravörös tartományban vizsgálódik majd. Első méréseit jövő nyáron kezdheti meg, ha a következő hetek és hónapok beüzemelése során minden rendben megy. A több tekintetben a máig üzemelő Hubble-űrtávcső munkáját folytató Webb a következő hetekben a Földtől 1, 5 millió kilométerre, az L 2 Lagrange-pontnak nevezett régióba utazik majd, amely a Naptól nézve a Föld átellenes pontján, tőlünk a Holdnál messzebb található. Az eddigi legnagyobb, 6, 5 méteres főtükörrel rendelkező űrtávcső rendkívül érzékeny, mínusz 223 fokon dolgozó infravörös műszereit így nem fogják a Földről vagy a Holdról érkező hőhatások zavarni, a tükrök és a detektorok Nap elleni védelméről és árnyékban tartásáról pedig egy 5 rétegű, polimerből készült napernyő gondoskodik majd. A James Webb berendezései Illusztráció: Tóth András/ Grumman A 18 arannyal borított, berillium panelből összeálló hatalmas főtükör és a napernyő kihajtogatása, amit földi teszteken számtalanszor kipróbáltak a mérnökök, a küldetés indításhoz hasonlóan kritikus fázisai lesznek.
A James Webb mérései a kutatók reményei szerint arra is választ adhatnak, hogy miért van a legtöbb galaxis, így a mi Tejútrendszerünk középpontjában is egy hatalmas szupermasszív fekete lyuk, illetve a világegyetem tágulásának sebességét is pontosíthatják. Az űrtávcső az ősi galaxisok mellett a Tejútrendszer csillagformálódási régióit, a galaxisunkban más csillagok körül keringő bolygókat és saját Naprendszerünk távoli vidékeit, a Plútónak és jeges égitesteknek otthont adó Kuiper-övet, illetve az Uránusz és Neptunusz légkörét is vizsgálja majd. A James Webb talán legforradalmibb képessége az lesz, hogy más csillagok körüli, Földhöz hasonló exobolygók légkörének összetevőit tudja majd tanulmányozni. A tőlünk 39 fényévre lévő Trappist-1 bolygórendszer a saját naprendszerünkkel összehasonlítva. A Trappist-1 parányi vörös törpe csillaga körül keringő hét, Földhöz hasonló méretű kőzetbolygó közül három a csillaga lakhatósági zónájában lehet Illusztráció: NASA/JPL-Caltech Az űrtávcső méréseiből meg lehet majd állapítani, hogy milyen gázok és molekulák vannak jelen távoli bolygók légkörében, amiből következtetni lehet arra, hogy mennyire lehetnek barátságosak az életnek.
További cikkek
A döntésre válaszul tiltakozás kezdődött a tudományos közösségben, és számtalan, a teleszkópot támogató vezércikk jelent meg a nemzetközi tudományos sajtóban is. A nyomás hatására 2011 novemberében végül a Kongresszus visszavonta a tervezetet, és 8 milliárd dollárban maximalizálta a program teljes költségvetését - 2018-ban végül ezt az összeget is átlépte a projekt 8, 8 milliárd dollárral. A teleszkóp elkészült főtükre 2017-ben 2012-ben 2013-ban elkezdtek érkezni a JWST elkészült egységei a Goddard Űrközpontba. 2013-ban megkezdődött az ötrétegű napvédő építése, 2013 és 2016 között a tudományos műszerek és azokat tároló egység építése és teszjei zajlottak. 2016 elejére a teleszkóp főbb egységeit is legyártották, illetve a főtükör 18 szegmensét is felhelyezték. 2017-ben főleg az elemek rezgési és kriogenikus tesztjei zajlottak a Johnson Űrközpontban, 2018-ban pedig az egységeket a Northrop Grumman Redondo Beach-ben található üzemébe szállították, ahol 2019-ben került végső összeszerelésre a James Webb űrteleszkóp.
A JWST sors�t a k�zv�lem�ny nagy �rdekl�d�ssel figyeli, az �rt�vcs� a napi h�rad�sok szt�rja is. Legt�bbsz�r azt lehet r�la olvasni, hogy a Nap–F�ld rendszer k�ls� (L 2) Lagrange-pontj�ban fog m�k�dni. Mint mindj�rt l�tni fogjuk, ez nem teljesen igaz. A magyar�zathoz el�sz�r id�zz�k fel, hogy melyek azok a Lagrange-pontok �s mi�rt �rdekesek. Az �gi mechanik�ban az �n. korl�tozott h�romtest-probl�ma megold�sair�l van sz�, amelyek k�z�l mind az �t�t Joseph-Louis Lagrange (1738–1813) olasz sz�let�s� matematikus �rta le. Nem sokkal el�tte egy m�sik h�res kort�rsa, Leonhard Euler (1707–1783) m�r kisz�m�totta h�rom ilyen pont l�tez�s�t, �gy az�t is, amelyet most Lagrange ut�n L 2 -nek szok�s nevezni. A korl�tozott h�romtest-probl�ma egy idealiz�lt eset, k�t nagyobb t�meg� �gitest gravit�ci�s ter�ben egy harmadik, hozz�juk k�pest elhanyagolhat� t�meg� test mozg�s�nak matematikai le�r�s�val foglalkozik. A mi eset�nkben a k�t nagy test a Nap �s a F�ld, a harmadik az �rszonda. A Lagrange-pontok vagy libr�ci�s pontok azok a pontok F�ld p�ly�j�nak s�kj�ban, ahol az �rszonda a F�ldh�z viszony�tva hossz� id�n �t nyugalomban maradhat.
Az óriás, 6, 5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal. Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtácsővel. Jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait. Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van.
iheartkitties.com, 2024