Kondenzációs gázkazán Az érvényben lévő európai energetikai előírások következtében a tavalyi évtől kizárólag zárt égésterű kondenzációs gázkazánt lehet tervezni új épület és meglévő átalakítása esetén. Kondenzációs gázkazánnal működő fűtési rendszer tervezésénél törekszünk a lehető legalacsonyabb fűtővíz hőmérséklet beállítására, ugyanis a kondenzációs üzem csak ilyenkor működik optimálisan. Ezért a fűtés tervezés során a hőleadók méretét/felületét is úgy választjuk ki, hogy alacsony hőmérsékletű fűtőközeg esetén is elegendő teljesítményt biztosítsanak. Szilárdtüzelésű kazánok A szilárd tüzelésű kazán rendszerek nagyon egyszerű kialakításúak lehetnek, de üzemeltetésük emberi beavatkozást igényel. Léteznek olyan szilárd tüzelésű fűtési rendszerek, melyek automatizáltsága szinte megegyezik egy gázkazános rendszerével, ezek igen összetettek és viszonylag költségesek. A szilárdtüzelésű kazán legjelentősebb hátránya a jelentkező nagy helyigén a tüzelőanyag tárolás és egyéb szükséges gépészeti berendezések, pl.
Szeretné megtudni, hogy mekkora hőszivattyú és napelem rendszer kell a 0 Ft-os fűtésszámlához? Legyen szó meglévő vagy még csak épülő ingatlanról, a Wagner Solar hőszivattyú rendszer kalkulátora kiszámítja Önnek! Ahhoz azonban, hogy a hőszivattyús fűtés kalkulátor minél pontosabb becslést végezzen, a lehető legtöbb adatot kell bevinnie, így például az ingatlan lakóinak számát, az elektromos betáp típusát, a hőszivattyú kívánt funkcióját, vagy éppen a hőleadó felület típusát. Mire való a hőszivattyú kalkulátor A hőszivattyú rendszer előzetes költségbecslésén kívül olyan lényeges információkat tudhat meg, mint a várható éves termelés illetve fogyasztás, a más, egyéb fűtési módok havi és éves költsége a hőszivattyús fűtéshez képest, illetve a költségbecslés alkotóelemeit is (pl. : anyagár, beüzemelési költség, stb. ). A különböző adatokat több mértékegységben is kérheti, legyen szó köbméterről, kW-ról vagy Forintról – hiszen teljesen más adatokra van szükség a hőszivattyú fogyasztásának felméréséhez, az éves költségek meghatározásához, illetve a hőszivattyú méretezéséhez is.
A víz-víz rendszerekhez képest a már említett kivitelezési költség tehát jóval alacsonyabb, és az évek során felgyülemlett tapasztalatnak és technikának köszönhetően a COP érték is hasonlóan kimagasló, mint a vizes rendszerek esetében. Nem kérdés tehát, hogy a jóval kisebb beruházási költség mellett, nagyságrendben hasonló fogyasztást produkálva sokkal inkább érdemesebb választani levegő-víz hőszivattyús rendszereket. Milyen épülethez ajánljuk levegő-víz hőszivattyús rendszert? Legyen az meglévő, vagy teljesen új épület, minden esetben találunk megoldást a fűtésrendszer hőszivattyús kialakítására. Mivel a levegő-víz hőszivattyúkat elsősorban nem túl magas hőmérsékletű víz gyártására optimalizálták, ezért első sorban a felület fűtő-hűtő rendszerek esetére igaz, hogy a lehető legjobb megoldás egy hőszivattyú beépítése. De mi van akkor, ha már egy meglévő épületben, radiátoros rendszer üzemel és a gázkazánt, vagy egyéb hőforrást szeretnénk leváltani? A válasz pofon egyszerű: ha 50-60°C körüli vízzel üzemelt a fűtés, akkor a hőszivattyú ugyanúgy megoldja az épület kiszolgálását, mint a meglévő hőforrás.
Alkalmazható többféle hőtermelővel is, magas hőfoklépcsővel hagyomány gáz- vagy más fosszilis energiahordozóval működtetett kazánnal, alacsony hőmérsékleten kondenzációs kazánnal, de akár hőszivattyúval is működhet. A radiátorok 80-90%-ban konvekciós hőáramlással adják le a hőt a fűtendő helyiségnek. Ügyelni kell a fűtőtestek elhelyezésére a helyiségben, mert a konvekciós hőátadás miatt légáramlás alakul ki. A radiátorokat lehetőleg a külső falhoz, az ablakok alá kell helyezni, ugyanis így optimális a helyiségben a hőmérséklet eloszlás. A radiátorokat termosztatikus radiátorszeleppel (népszerű nevén: radiátor termosztát) felszerelve a helyiségek hőmérsékletét külön-külön tudjuk szabályozni. A fan-coil berendezés hőcserélőből és hozzátartozó ventilátorból áll. Kapható parapet-, oldalfali-, álmennyezetbe építhető- és légcsatornázható kivitelben. A beltéri egységeknél biztosítani kell a hűtési üzemmódban a levegőből lecsapódó kondenzátum elvezetését a hőcserélőtől. Fan-coilok esetén a szükséges fűtési és/vagy hűtési energia előállítása központilag történik, a hőtermelőt (pl.
Fűtés tervezés előtt épületünk fűtésrendszerét úgy kell megválasztanunk, hogy a lehető legnagyobb komfortot és energiamegtakarítást tudjuk biztosítani. Fűtés tervezés előtt épületünk fűtésrendszerét úgy kell megválasztanunk, hogy a lehető legnagyobb komfortot és energiamegtakarítást tudjuk biztosítani. Napjainkban az egyre fejlődő és szigorodó építési feltételeknek köszönhetően elsősorban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereket javaslunk. Felújítás vagy új építés esetén az energiatakarékos fűtési-hűtési rendszerek igen sokrétűek lehetnek. A teljesség igénye nélkül néhány gazdaságos fűtésrendszert mutatunk be az alábbiakban: Fűtési rendszerek csoportosítása a hőleadók típusa alapján Hőleadónak nevezzük a fűtés rendszer azon elemét, mely a hőtermelő egység által megtermelt hőt közvetíti a fűtendő helyiségbe. Ilyen hőleadó – "fűtőtest" lehet például a radiátor, konvektor, fan-coil, de hatékony hőleadó felületfűtési rendszer lehet a falfűtés, mennyezetfűtés és a padlófűtés is. Radiátoros fűtési rendszer A mai napig a leggyakrabban használt fűtésfajta a hőleadók típusa szerint a radiátoros fűtési rendszer, amely központi melegvíz fűtések közé sorolható.
3. Hőszivattyús fűtésrendszerek hatékonysága Hőszivattyúk hatásfoka, jósági mutatók Minden hőszivattyú rendelkezik a jósága szerint két mutatószámmal, amik a berendezések hatásfokát mutatják meg. Ez a COP és az EER érték. A COP érték a fűtési hatékonyságot, az EER pedig a hűtési jóságát mutatja meg. Mégpedig azt, hogy mennyi villamosenergiából mennyi fűtési vagy hűtési energiát tud előállítani. A példa kedvéért tegyük fel, hogy a COP érték 5, ez azt jelenti, hogy 1kW-os áramteljesítményből 5 kW fűtési teljesítmény nyerhető ki. A COP és EER értékek nem állandó mutatószámok, mindig függenek az aktuális hőfoklépcsőtől. Ha a hőfoklépcső nagyobb, akkor a COP vagy EER érték jelentősen lecsökken. Állandó beltéri hőmérséklet biztosításához a fűtési vagy hűtési teljesítmény jóval nagyobb villamosenergia felhasználásával lesz csak elérhető. Ez a legjobban levegős hőszivattyúknál figyelhető meg, amikor a kültéri levegőhőmérséklet nagyon lecsökken, akkor jelentősen romlik a készülék COP értéke, és egyben a teljes hőszivattyús fűtésrendszer hatásfoka.
Ezért a hőleadók méretét/felületét is úgy választjuk ki, hogy alacsony hőmérsékletű fűtőközeg esetén is elegendő teljesítményt biztosítsanak. Miért szükséges fűtés tervet készíteni? A fűtés terv készítésének egyik indoka, hogy a napjainkban alkalmazható fűtési rendszerek egyre bonyolultabbá válnak, a fűtési rendszer tervezésével lehet igazán a beruházási költségek optimalizálása mellett minél jobb energiahatékonyságú rendszereket létrehozni. Épületgépész mérnökirodánk vállalja, családi-, társasházak, iroda-, raktárépületek, ipari létesítmények, oktatási intézmények és egyéb épületek fűtési rendszerének tervezését az épület hőszükséglet számításától, a lehetséges fűtési rendszerek energetikai és megtérülési összehasonlító számításain keresztül, a kivitelezési szintű tervdokumentáció elkészítéséig.
Ön a szerelvénycenter webáruházban jár. Ha azonnali kérdése lenne, HÍVJON minket: 06-30-646-30-23 Vagy írjon: (Hétfőtől-Péntekig 8:00-16:00)
iheartkitties.com, 2024