Minden kétséget kizáróan az influenza a leggyakoribb fertőző betegség. Alapvetően három vírus, az A, a B és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák az évente visszatérő, akár járványos méreteket is öltő megbetegedéseket. Az orvoslás atyja, Hippokratész Kr. e. 412-ben számolt be először influenzáról, az első dokumentált influenzajárvány 1580-ban volt. A leghíresebb, az 1918-1919-es "Spanyol nátha" 20 millió áldozatot követelt szerte a világon, de még sokan emlékezhetnek az "ázsiai influenzára" is 1957-58-ban vagy az 1968-69-es "Hong Kong-i" influenzajárványra. Az influenza tünetei Az influenza vírus elszaporodását a szervezetben rendszerint hidegrázás és láz jelzi. A testhőmérséklet hirtelen nagyon magasra, akár 40 C fokra is felszökhet. Gyakran orrfolyás és torokfájás kíséri az első tüneteket. A végtagokban jelentkező izomfájdalom is jellegzetes tünet. Fáradtság, levertség, fejfájás, szédülés, köhögés és hasmenés is gyakran előfordul az influenza során. Az influenza és a megfázás tünetei hasonlóak, mégis két külön betegségről van szó.
Ez azt jelenti, hogy az oltás nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy aki megkapta, nem betegszik meg egy vírusfertőzést követően. A tapasztalatok szerint azonban, ha influenzás is lesz, jóval enyhébb a kór lefolyása. Fontos figyelembe venni azt is, hogy az oltás a szövődmények ellen is védelmet nyújt: 60-90 százalékban csökkenti például a tüdőgyulladás kialakulásának esélyét. Hogy készül az oltás? A rendkívül változékony vírus elleni oltóanyagot évről évre megváltoztatják az orvosok attól függően, hogy az előző szezonban melyek voltak a legveszélyesebb variánsok. Ebből logikusan következik az is, hogy akik minden szezonban beoltatják magukat, sokkal magasabb szintű védelmet tudnak elérni, mint azok, akik ezt rendszertelenül, csak egy-egy télen teszik meg. Az évenkénti oltás több típusú vírustámadásra is felkészíti a szervezet védekezőképességét. A vakcina aktuális összetételét az Egészségügyi Világszervezet, azaz a WHO határozza meg az előző szezon megbetegedési adatainak alapos elemzését követően.
Azonban bizonyos esetekben igenis meg lehet különböztetni egymástól azt, hogy épp náthás, influenzás vagy koronavírusos vagy. A The Times külföldi lap gyűjtötte össze egy táblázatba szedve, hogy melyek a három betegség tünetei, hogy az emberek könnyebben különbséget tudjanak tenni. A The Times táblázatának fordítása magyarra Tehát, egy megfázás esetén az orrfolyás, orrdugulás, tüsszentés nagyon gyakori, de ritka esetekben előfordulhat, hogy felmegy a lázad, picit köhögsz, és fájhat a torkod is. A légszomj és a hasmenés viszont nem képezik részét a megfázás tüneteinek! Ezzel szemben egy influenza és egy koronavírus között már nehezebben megtalálhatók a különbségek. Az influenzánál a láz nagyon gyakori, akárcsak a száraz köhögés, a fejfájás, és a fájdalmak egyaránt. Előfordulhat, hogy bedugul az orrod, fáradtnak érzed magad, esetleg kicsit köhögsz, de légszomjat nem kellene érezned, ahogy tüsszögni sem kéne túl gyakran. A koronavírus esetében a láz nagyon gyakori, a száraz köhögés szintén, de tapasztalhatsz légszomjat, fejfájást, fáradtságérzetet, ritkán pedig hasmenést is.
És bár maga a kór a legtöbb embernél viszonylag enyhének minősült, sokan mégis súlyosan megbetegedtek és a halálesetek sem voltak ritkák. Az USA-ban majdnem 10 ezer ember vesztette miatta az életét, Magyarországon pedig 70 bizonyított esetet tartanak nyilván. A tünetek a szokásosak voltak: magas láz, torokfájás, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, hányás, hasmenés, émelygés, levertség, gyengeség, esetleg száraz köhögés, de legtöbbször egy hét alatt elmúltak. A WHO kénytelen volt a szezonális mellé új védőoltást is kifejleszteni, amelyből 16 országban majdnem 65 milliót adtak be. Az oltás sem jelenthet biztos védelmet az influenza ellen. Fotó: iStock A vakcina Ebből is látszik, hogy pontosan mi az influenza elleni oltóanyag gyenge pontja: az, hogy a járványra való felkészüléskor még nem lehet tudni, hogy pontosan melyik vírustörzs milyen típusú mutációja támad majd az aktuális szezonban. A védettséget számokban úgy szokták kifejezni a szakemberek, hogy az egészséges oltott felnőtteknél 60-80 százalékosat, a gyengébb immunrendszerrel rendelkező időseknél pedig 40-60 százalékosat lehet elérni.
Szakértők azt mondják, a koronavírus és influenza közötti különbségek leginkább abban keresendők, hogy előbbinél a rendkívül magas láz gyakori, míg utóbbinál nem biztos, hogy 39°C fölé megy a hőmérsékleted, pláne nem hosszú távon. A koronavírusnál szintén megesik, hogy a köhögés egyszerűen szűnni nem akaró, és közben egyre nehezebben tudsz nyugodtan levegőt venni, mert fájdalmat és légszomjat érzel. Forrás: GettyImages Az otthonodban ezeket pedig mindenképpen fertőtlenítsd le! Videók Ezeket olvastad már? Ettől a 3 dologtól lesz minden együttlétkor orgazmusod a tudomány szerint 10 tény, amit a tudomány megállapított a hűtlenségről A barátnőm sharentingben szenvedett, meglett a böjtje "Nekünk az abortusz volt a fogamzásgátlás" – 11 hátborzongató történet Hollywood úgynevezett "aranykorából" A srácaim rohangálása már-már elviselhetetlen. Aztán egyik nap feljött a szomszéd és azóta nem térek magamhoz "Néha úgy érzem, túl sokan vagyunk ebben a házasságban! " Avagy hogyan szexelj öt gyerek mellett?
Az influenza tünetei gyorsan alakulnak ki, és jobban megviselik a szervezetet. Komolyabb fertőzésnek tartják az influenzát, mint a meghűlést. A diagnózis Az influenza gyanúja esetén is orvoshoz kell fordulni, mert a szövődmények rendkívül komolyak, sőt az életet is veszélyeztetők lehetnek. Az orvos alapos vizsgálat és esetleges laboratóriumi, köpet- és röntgen-vizsgálat után állítja fel a diagnózist. Ezekre a vizsgálatokra szükség lehet a bakteriális felülfertőzés, illetve az esetleges szövődményes tüdőgyulladás kizárása céljából. Az influenza ágynyugalmat igényel. A betegség első 4-5 napján nem ajánlott közösségbe menni, mert az influenza vírusa erősen virulens és fertőző; könnyen átterjedhet másokra, és komolyabb járvány alakulhat ki. Megelőzés Az influenza megelőzésének legfőbb módja az oltás. Minden ősszel, amikor a szakemberek már nagy biztonsággal meg tudják mondani, melyik fajta influenza-vírus támadása várható, a gyárak elkészítik a vakcinát. Az influenzaoltás a 65 év alatti egészséges népesség 70-90 százalékában segít megelőzni a betegséget, illetve a betegség tüneteit enyhíteni.
A Seattle-ben élő Christy hasonló "agyi ködöt" érzett, több napig lázas is volt, majd erősen fájni kezdett a feje. 5. Rendkívüli fáradtság Egy újabb tünete a koronavírusnak a fáradtság. Több beteg is rendkívül fáradtnak érezte magát, mielőtt a többi tünet jelentkezett volna. A Journal of the American Medical Association-ben megjelent tanulmány szerint a kórházba vitt koronavírusos betegek 44 százaléka panaszkodott kimerültségről és fáradtságról. Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/Poike/Poike A 69 éves, Norfolkban élő Linda Carr azt mondta, nagyon betegnek, és rettenetesen fáradtnak érezte magát. Azonban nem volt láza, és nem is köhögött. Két nap múlva már állni is alig bírt. Nem volt annyi energiám, hogy egyik lábamat a másik elé tegyem – mondta. Tudta, hogy ez nemcsak egy sima influenza, a mellkasában szorítást érzett, légszomja volt. A háziorvosa egyenesen a kórházba küldte. Öt napig tartották bent, miután pozitív lett a koronavírustesztje. A nő azt mondta, még mindig gyengének érzi magát, és házi karanténban van.
Időben elkülönülő koronavírus- és influenzavírus-fertőzés a beteg általános állapotától és védőoltottságától függően zajlik, ebből következik, hogy az egyik betegséget átvészelt, de legyengült szervezet a következő fertőzéssel nehezebben tud megküzdeni. Az elmúlt hetekben gyakori légúti óriássejtes vírus gyermeket és felnőttet egyaránt képes megbetegíteni, hasonlóan az adenovírushoz, és elhúzódó köhögést okozhat. Általánosságban a légúti vírusfertőzések nagyon gyakoriak, a tünetek hasonlóak és általában tüneti kezelés mellett spontán gyógyulnak. Specifikus gyógyszere csak az influenzavírusnak van. Az influenzaszerű megbetegedéseket a kijelölt háziorvosok jelentik, ezekből a jelentésekből és a beküldött minták elemzéséből következtet a Nemzeti Népegészségügyi Központ az influenza megjelenésére, a járványra, majd a járvány megszűnésére.
Rossz hangulat Az aggódásra vagy depresszióra hajlamos embereknél sokkal gyakoribb a krónikus hasmenés, állítja egy 2013-as kínai tanulmány, amely a Journal of Experimental and Therapeutic Medicine szaklapban jelent meg. Az agyban és a béljáratokban ugyanis egyforma szerotonin-receptorok találhatóak, ezért ha depressziósak vagyunk és emiatt alacsony a szerotoninszintünk, az a gyomrunkban is érződni fog. Ráadásul a szervezetünk ilyenkor több kortizolt, azaz stresszhormont termel, ez pedig felgyorsítja emésztésünket is. Szerencsére számos gyógyszer, amellyel depressziót vagy idegességet kezelnek, enyhítheti az ilyen gyomorproblémákat is. Rendszertelen alvás Mi ez a betegség, amely egyszerre okozhat hasmenést, székrekedést és puffadást? Tudjon meg mindent az irritábilis bélszindrómáról, kattintson! A változó műszakos nővéreknél sokkal gyakoribb az irritábilis bélszindróma (IBS), ami egyenes út a hasmenés felé, olvasható a University of Michigan egy 2010-es kutatásában. A változó műszak és ébrenlét teljesen megzavarja alvásritmusunkat és mivel belső óránk folyamatosan újraállítódik, a gyomrunk is megzavarodik.
iheartkitties.com, 2024