1/5 anonim válasza: 72% Egyik az Eötvös-inga 2014. ápr. 27. 11:49 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: 2014. 13:36 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: 2014. 13:38 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 A kérdező kommentje: nagyon szépen köszönöm:) 5/5 anonim válasza: Esetleg Eötvös LORÁNDÉ, és nem LÓRÁNDÉ. 2014. 28. 17:23 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
2021. 10. 06. Felavatták báró Eötvös Loránd fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó szobrát a Gesztenyés kertben. Eötvös alakja egy sziklatömbön ül, ezen pedig világhírűvé vált találmánya, az általa kifejlesztett torziós inga rajza látható, ami – a tudós által tervezett több más műszerrel együtt – egykor a Csörsz utcában, a Magyar Optikai Művek elődjében, Süss Nándor finommechanikai műhelyében készült. "Közösségépítő tudós és államférfi volt. Ahol megjelent, közösségek jöttek létre körülötte, szellemi műhelyek a tudományban, a közéletben, és nem mellesleg turistacsoportok a természetjárók körében" – méltatta báró Eötvös Loránd munkásságát és közösségteremtő szerepét Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Gesztenyés kerti új Eötvös-szobor avatóünnepségén. Az államtitkár szerint Eötvös báró mindenekelőtt tudósként vonult be a nemzet történelmébe; a geológia és vele a gazdaság számtalan területét forradalmasító torziós ingáján túl számtalan olyan eredményt köszönhetünk neki, amire a fizika sok területe épül napjainkban.
A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ilymódon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek. " Eötvös műszerei, a görbületi variométer és a horizontális variométer, 1890-ben a Magyar Optikai Művek elődjében, Süss Nándor finommechanikai műhelyében készültek. Az 1900 -as párizsi világkiállításon bemutatott és díjat nyert egyszerű nehézségi variométer 1898 -ban készült. Az első, nagyobb területre kiterjedő módszertani gravitációs mérést 1901 -ben és 1903 -ban a befagyott Balaton jegén a Balaton bizottság lelkes vezetője, id. Lóczy Lajos támogatásával végezték. A sima Balaton-felszín nagyon alkalmas volt a mérések szempontjából, mert nem kellett figyelembe venni a terepfelszín egyenetlenségeiből adódó terrén hatást.
Forgatási munkálatok miatt 2022. április 6. és 2022. április 25. között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár zárva tart. Forrás helye "Interaktív, érdekes és könnyen befogadható. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Eötvös 100 centenáriumi év alkalmából nyílt, Eötvös Loránd életét és munkásságát bemutató kiállításán jártunk.,, A gondolkodásban önállóságot csak az olyan tanár tanítása adhat, aki maga önállóan gondolkodik, s éppen ez az önállóság az, ami a legszükségesebb a tudósnak, mint a gyakorlat emberének. " – mondta rektori székfoglaló beszédében Eötvös Loránd. A 2019-es év a nagy tudós halálának 100. évfordulója alkalmából lett Eötvös-emlékév. Eötvös Lorándot a legtöbben fizikusként ismerik, azonban a természettudományban való jártassága mellett politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó, 1889 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és 1894–1895 között Magyarország kultuszminisztere is volt, továbbá ő alapította a Matematikai és Fizikai Társulatot. Egyetemünk névadójának változatos szakmai életútját kiválóan dokumentálja és bemutatja az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága című kiállítása.
Ekkor tervezte meg és hozta létre "apparatus acidularis" ("savanyúvízi készület") nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas vizet tudott előállítani. Később az ő tervei alapján épült fel az első szikvízüzem, amellyel végre lehetővé vált az ital olcsó, nagyüzemi előállítása. 1841-ben ezzel a készülékkel előállított ásványvízzel kínálta meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete vándorgyűlésének résztvevőit. Az Európán végigsöprõ nagy kolerajárvány 1831 nyarán Magyarországon is pusztított, Jedlik pedig hitt benne, hogy a kolerajárvány idején a szikvizet fogyasztók kisebb eséllyel betegednek meg. Észrevette, hogy a szódavíz hatására csodálatos módon a betegek szenvedései valamelyest csökkentek. A következőket írta a jelenséggel kapcsolatban: "Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital, mellyekben a szénsav által történendõ izgatás a belsõ részekre jótékonyan hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerõseim közül tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek kínzó állapotukon, midõn az orvos engedelmébül vele élhettek. "
iheartkitties.com, 2024